Híres szülötteink

Szőllősi János

1971. október 4-én alapította meg 29 fővel a Menyecskekórust, mely a jelenlegi Pávakör elődje.

Iskolaigazgatói pályafutása 1949-ben kezdődött és 1975-ben ért véget.

Színdarabok rendezője.

1996-ban Nyíradony díszpolgárává avatták.

Adonyi Sztancs János

1958-2013

Adonyi Sztancs János 1958-ban született Nyíradonyban. Író, költő, újságíró, közgazdász. Sokáig a Szabad Földnél dolgozott, az utóbbi időben önkéntes szabadúszóként alkotott.

Az Adonyi előnevet Ratkó József javaslatára vette fel, korai írásait olvasva a költő meglátta benne a tehetséget, s a névadással megelőlegezte neki azt a hírnevet, melyet az utóbbi években könyveivel szerzett.

Fő témája a magyar arisztokrácia volt. A ma élő főnemesek életútjának bemutatásával rávilágított, mekkorát veszített az ország azzal, hogy kiiktatták az arisztokráciát a társadalomból.

Megjelent kötetei:

Kőmagos hógolyó (versek, Antikva, Budapest, 1989)

Száz herefullánk (erotikus versek, Gazdasági Média, Budapest, 1992)

Meseautó (gyerekversek, Móra, Budapest, 1996)

Világjáró meseautó (gyerekversek, Nemzet Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2002)

Arisztokraták ma (riportok, Editorial, Kossuth, Budapest, 2007)

Arisztokraták ma II. (riportok, Diario, Budapest, 2008)

Nászetetés, avagy csók után herpesz (regény, Puli Kiadó, Budapest, 2009)

Elprédált elit (szociográfia, Napkút Kiadó 2011)

Arisztokraták ma - 21 főnemes a XXI. században

A történelmi arisztokrácia hazánkban élő, illetve Magyarországhoz szorosan kötődő tagjait, huszonegy főnemesi család leszármazottját kereste fel a szerző.

Íme a névsor:

gróf Almásy Antal

gróf Batthyány Bálint

báró Bánffy Miklós

gróf Bethlen Farkas

gróf Benyovszky Móric

herceg Esterházy Antal

herceg Festetics György

báró Gudenus János

főherceg Habsburg-Lotharingiai Mihály

gróf Hunyady József

gróf Károlyi László

gróf Nyáry János

őrgróf Pallavicini Zita

gróf Pálffy István

báró Podmaniczky Erzsébet

báró Szalay-Berzeviczy Attila

gróf Széchenyi Kinga

gróf Teleki János

gróf Tisza Kata

báró Vécsey Nóra

gróf Zichy László

Hogyan és miből élnek manapság a főnemesek? Kölcsönöz-e nekik tekintélyt a történelmi nevük? Milyen nyomokat hagyott bennük az üldöztetés? Hogyan látják a jövőt? - többek közt ezekre a kérdésekre is választ kapunk.

Most kerülnek először nyilvánosság elé olyan történetek, amelyeket kizárólag a családi legendák őriztek meg. Például: Miért csapták ki a kalocsai katolikus gimnáziumból a 2003-ban boldoggá avatott Batthyányi-Strattmann Lászlót? Miért maradt alul Podmaniczky báró Beethovennel szemben abban a szerelmi küzdelemben, amit egy Brunswick lány szívéért vívtak? Miben nyilvánult meg a Károlyiak kétszáz évig tartó lelkiismeret-furdalása, amit Sándor nevű ősük kezdett el, aki letette a fegyvert a labancok előtt? Milyen szemtelen ajándékkal utasította vissza Esterházy herceg a magyar koronát, amit Napóleon ajánlott fel neki?

Az Arisztokraták ma című, képekkel bőven illusztrált album a maga nemében unikum, ezt tükrözi vissza a könyv arisztokratikusan elegáns megjelenése is.

Harangi Imre

Harangi Imre olimpiai bajnok ökölvívó, a magyar sporttörténet legendás alakja 1913. október 16.-án Nyíradonyban, egy bakterházban látta meg a napvilágot. Édesapja vasúti váltókezelőként dolgozott. Gyermekkorát Hajdúsámsonban töltötte, ott járt elemi iskolába. Hajdúsámsonból 14 éves korában költözött Budapestre, szülei válása következtében.  Elhelyezkedett a Mátyásföldi repülőtér műhelyébe, ahol autószerelő, repülőmesteri és pilóta szakmát tanult.

Tizenhat éves korában, 1929-ben ismerkedett meg az ökölvívással. Edzője Csányi János volt. Ez első edzése után három hónappal már az ifjúsági magyar bajnokságon harmadik helyezést ért el. 1930-ban es 1931-ben bajnokságot nyert az ifjúsági korosztályban. 1933-1938. években sorra nyerte a felnőtt bajnokságokat. 1934-ben kapta a „Tatár” becenevet, mikor európai ezüstérmet .

1933-ban bekerült a nemzeti válogatottba és a csehszlovákok ellen debütált. 1934-ben Európa bajnokságon ezüstérmet nyert.

Berlinben 1936-ban olimpiai aranyérmet nyert könnyűsúlyban. A döntőbe jutásért a dán Kops ellen vívott csatát, aki az arcát találta el a fejével. Felrepedt a bal szemöldöke. A mérkőzésvezető le akarta léptetni, de sikerült a sebet leragasztani, igy tovább küzdött. A döntőben többszöri vérzéscsillapítás után végül győzött az észt Stepulovo ellen, olimpiai bajnok lett. A berlini olimpiai bajnokok egy-egy facsemetét kaptak ajándékba, hogy szülőföldjükön elültetve, hosszú évtizedeken keresztül hirdessék a bajnok dicsőségét. Harangi facsemetéjéért két település szállt harcba. Nyíradony, ahol született és Hajdúsámson, ahol lakott. Végül az édesapja vágta el a gordiuszi csomót. A facsemetének a gyökérzetből - szerencsére - volt egy oldalhajtása, melynél a kertészkedő szülő kettéválasztotta, így mindkét település kapott egy-egy facsemetét, melyek terebélyesek lettek és hirdetik az olimpiai bajnok dicsőségét. Harangi Imre sportcsillag, a nemzet legjelentősebb személyek egyike, aki a nemzet értekét képviseli.

1941-ben kényszerleszállás közben súlyos sérüléseket szerzett, így nem dolgozhatott korábbi munkahelyén. Trafikos boltot nyitott, ami biztosította megélhetését. Az üzlete, mint egy  múzeum, tele volt sportképekkel, relikviákkal.

Budapesten, 1979. február 4-én hunyt el. Budapesten helyezték örök nyugalomra.

2003-ban Nyíradony díszpolgárává avatták.

Emlékezete:

Hajdúsámsonban már életében utcát nevezetek el róla

Harangi Imre ökölvívó ifjúsági emlékverseny

Hajdúsámsonban sportegyesületet neveztek el róla (1996)

Nyíradonyban rendezvénycsarnokot neveztek el róla (2003)

A Csanádi Árpád Iskolában termet neveztek el róla

Harangi Imre váltófutás 239 kilométeres távon (2005)

Alakja felbukkan (keresztnév említése nélkül, de azonosítható módon) Kondor Vilmos magyar író Budapest noir című bűnügyi regényében.